Engedélyek

Bevezetés

Az alábbi leírás azért született, hogy elősegítsük a jogkövető magatartást és megkönnyítsük a jogszabályok értelmezését, ezen belül is annak eldöntését, hogy a tervezett tevékenység engedélyköteles-e. Igyekszünk segíteni abban, hogy az engedélyezési eljáráshoz beadott kérelmek az elvárásoknak megfeleljenek. Az itt közreadott szöveg azonban nem helyettesíti a mindenkor hatályos jogszabályok ismeretét, és nem célja a teljességre való törekvés, csupán iránymutatást ad a legfontosabb tevékenységek engedélyezéséhez.

Hazánkban a természetvédelmi hatósági eljárásokban a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságok (NPI) ügyfélnek minősülnek, ha az eljárás tárgya a feladatkörüket is érinti. Amennyiben az engedélykérelem gyűjtésre, kutatásra, egyéb olyan természetben végezhető tevékenységre irányul, mely védett faj állományát érintheti, zavarhatja, célszerű még a kérelem beadása előtt felvenni az illetékes NPI-vel a kapcsolatot, és tájékozódni arról, hogy a természetvédelmi szempontokkal összeegyeztethetőnek tartják-e a tervezett tevékenységet.

Az NPI-k munkatársai nagy tapasztalattal rendelkeznek az engedélyezési eljárásokra vonatkozóan is, és sokszor olyan szempontokra is rálátásuk van, amelyekre az engedély kérelmezője nem is gondol (pl. a rovargyűjtés zavarhatja egy fokozottan védett madárfaj költését). Érdemes tehát előre egyeztetni az NPI-kkel, hiszen azon túl, hogy fontos szakmai segítséget tudnak nyújtani, jobb előre tájékozódni minden eshetőségről, mint a már folyamatban lévő hatósági eljárás során szembesülni azzal, hogy az ügyféli jogállású szerv aggályosnak tartja a kérelmet.

Gerinctelenekkel folytatható tevékenységek engedélyezésének legfontosabb természetvédelmi vonatkozású szabályai

A Magyarországon védett állatfajokkal folytatott engedélyezhető tevékenységek körét a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) sorolja fel. A jogszabály a gerinces és gerinctelen fajokra vonatkozóan egységes rendelkezéseket tartalmaz. A Tvt. tiltja a védett állatok zavarását, károsítását, kínzását, elpusztítását, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetését, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolását, károsítását.

A rovarok szempontjából egyes engedélyköteles tevékenységek kiemelten fontosak.

A mezőgazdasági területeken vagy a kertekben például figyelmet kell fordítani arra, hogy a védett fajok tömeges megjelenésekor és ezzel esetlegesen együtt járó kártételekor is engedélyköteles azok állományainak szabályozása, illetve riasztásuk. Fokozottan védett állatfajok esetén azonban az ilyen tevékenységek nem engedélyezhetők gazdasági és magánérdekből. (A védett és fokozottan védett fajok által okozott kártételekről és kárviselésről a Tvt. 74. §-a rendelkezik.)

A kutatóknak és az amatőr rovarászoknak pedig érdemes odafigyelni, hogy még az elpusztultan talált védett, ill. fokozottan védett egyedek és azok bármilyen származékénak preparálása, illetve az ilyen preparátumok birtokban tartása – a beszerzés körülményeitől függetlenül – szintén engedélyköteles tevékenység. Ugyanez vonatkozik hazánkban a védett rovarok adásvételére, cseréjére, függetlenül azok állapotától és származási helyétől. Ez esetben is igaz azonban, hogy a fokozottan védett fajokra szigorúbb szabályozás érvényes, az engedély kérésekor igazolni kell, hogy a kutatás, preparátum készítése, illetve birtoklása természetvédelmi vagy egyéb közérdekből történik.

Rovarok esetében elsősorban biológiai védekezés céljából szokott felmerülni a nem őshonos fajok betelepítésének kérdése. Fontos tudni, hogy a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges akkor is, ha a tervezett tevékenység természetvédelmi oltalomban nem részesülő, hazánk területén nem őshonos faj betelepítésére, vagy más vadon élő fajok visszatelepítésére irányul.

Az alábbi felsorolás tartalmazza a Tvt. 43. § (2) bekezdésében foglalt védett fajokkal folytatható engedélyezhető tevékenységeket. A szöveg értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy az „egyed” kifejezés alatt a rovarok valamennyi fejlődési szakaszát, alakját, állapotát és származékát kell érteni. Ezen felül az „egyed” itt az elpusztult élőlényt, valamint az abból készült termékeket, ezekből származó összetevőket tartalmazó készítmények is jelenti.

Tvt. 43. § (2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj

  1. állományának szabályozásához;
  2. egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
  3. egyedeinek szaporításához;
  4. egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
  5. egyedének élőállat-gyűjteményben történő tartásához;
  6. hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítéséhez;
  7. állományai közötti mesterséges géncseréhez;
  8. egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
  9. egyedének külföldre viteléhez, onnan történő behozatalához, az országon való átszállításához;
  10. egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
  11. kártételének megelőzése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
  12. egyede fészkének áttelepítéséhez;
  13. egyedének háziasításához.

Kérelem védelemben részesülő állatokkal végzett tevékenységek engedélyezésére

A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokat a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály 4. számú melléklete pontosan megadja, hogy mit kell tartalmaznia a védelemben részesülő állatokkal végzett tevékenységek engedélyezése iránti kérelemnek, az alábbiak ennek értelmezéséhez nyújtanak segítséget, illetve összefoglalót.

Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy az alábbi három fő kategóriából mire vonatkozik a kérelem.

  1. Bemutatás: a bemutatási célú kérelem a védelemben részesülő állatfaj egyedének közszemlére tételére irányul.
  2. Tartás: a hasznosítás, a bemutatás és a mentési szállítás kivételével a védelemben részesülő állatfaj egyedének birtokban vagy élőállat gyűjteményben tartása – ideértve az eladásra történő tartást, valamint az egyed gondozását, országhatáron belüli, nem eladásra történő szállítását, idomítását. Fontos, hogy a preparátumok birtokban tartása is ide tartozik.
  3. Hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének – a bemutatás kivételével történő – bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen
    • elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás,
    • tenyésztés,
    • élettelen egyed kikészítése, preparálása,
    • visszatelepítés, betelepítés, állományszabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése,
    • háziasítás,
    • állományok közötti mesterséges géncsere,
    • kutatás.

Amennyiben a három fő kategóriából kiválasztásra került a kérelem tárgya, a kérelmezőnek a saját személyére vonatkozó adatokat kell megadni (név, cím/székhely, releváns esetben a költségvetési szervre vonatkozó adatok, természetes személy esetén nagykorúságot igazoló dokumentum. Vizsgabizonyítvány csak madár- és denevérgyűrűzés esetén szükséges.)

Ezt követik a kérelem tárgyát képező taxonra vonatkozó adatok (tudományos fajnév, magyar fajnév, amennyiben releváns és megállapítható: egyedi azonosítók száma, ivar, egyedek száma stb.)

A kérelmezett tevékenység leírása a tevékenység helyét, idejét, célját, módszerét, a természetvédelmi, illetve közérdek rövid kifejtését, a tartási körülmények leírását, tenyésztési kérelem esetén a várható szaporulat elhelyezését kell, hogy tartalmazza.

Mindezen felül szükséges mellékelni a fentieket igazoló és egyéb, az állatfajra vonatkozó releváns dokumentumokat (pl. egyed származását igazoló dokumentumok, kutatási kérelem esetén a kutatási terv stb.).

Fontos kiemelni, hogy a fentiekben említett tevékenységek végzése érvényes engedély nélkül szankciókat von maga után. Ezen felül a jogellenesen szerzett vagy jogellenesen birtokban tartott védett egyedeket – ide tartoznak a védett, fokozottan védett fajok preparátumai is – természetvédelmi hatóság ideiglenesen zár alá helyezheti, vagy véglegesen állami tulajdonba veheti, vagyis elkobozhatja.

Kérelem védelemben részesülő állatokkal végzett kutatás engedélyezésére

A kutatások engedélyeztetésére külön is érdemes kitérni. Kutatásra vonatkozó kérelem esetén fontos tudni, hogy a jogszabály szerint a kutatás a faj tudományos célú hasznosítása. Azonban a példákból egyértelműen kiderül, hogy a hétköznapi értelemben vett közvetlen haszonvétellel járó „hasznosítás” kifejezéstől el kell vonatkoztatni. Ide tartoznak a természetben élő egyedek megjelölésével járó tevékenységek, biometriai adatok megfogással járó felvétele, vegyi, biokémiai készítményekkel történő kezelés, szabadtéri kísérletek stb.

A kutatási engedélyhez kutatási tervet kell csatolni, melynek tartalmaznia kell a kutatás irányítójának, valamint a tevékenységben részt vevő személyek adatait. A kutatás irányítója csak szakmai képesítési követelményeknek megfelelő személy lehet (a képesítési követelményeket a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza). A tervnek továbbá tartalmaznia kell a kutatás során gyűjtött adatok felhasználásához való hozzájáruló nyilatkozatokat, a kutatott állatfajok felsorolását, a kutatás helyét, időpontját, időtartamát, célját és módszerét, a kutatás irányítójának adatait.

Gerinctelenek esetében kutatási célból engedélyezhető olyan nem szelektív módszer, amely szükségszerűen a begyűjtött egyedek pusztulásával jár. Ha a kutatás nem szelektív módszerrel történik (pl. fénycsapdázás), a kutatási tervben a kutatott állatfajnak a faj feletti rendszertani egységét (taxon) is elegendő meghatározni.

A CITES függelékein lévő fajokra vonatkozó szabályozás

Külön kell említeni a – különösen rovarbörzéken és gyűjtemények adás-vételekor releváns – CITES engedélyköteles fajokra vonatkozó szabályozást. A CITES függelékein lévő fajok kereskedelmére és birtokban tartására a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény vonatkozik.

A jogszabály mellékletében szereplő 3 függelék különböző szabályozási szint. Az I. Függelék tartalmazza azon kipusztulással fenyegetett fajokat, amelyeket a kereskedelem érint vagy érinthet. E fajok kereskedelmét csak rendkívüli körülmények között szabad engedélyezni. A II. Függeléken szereplő fajok körét jelenleg nem feltétlenül fenyegeti a kipusztulás, de ez bekövetkezhet, ha az ilyen fajok példányainak a kereskedelmét nem vetik alá szigorú szabályozásnak. A III. Függelék tartalmaz minden olyan fajt, amelyekről megállapították, hogy a kereskedelem ellenőrzése szükséges.

Az I., II. és III. Függelékben szereplő fajok példányainak a kereskedelmi forgalmát csak az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően engedélyezik. A CITES-es fajok kereskedelméhez a velük folytatott tevékenységtől függően, számos dokumentum szükséges. Ilyen az Európai Uniós bizonylatkérelem, importbejelentés, import-export engedélykérelem, szaporulat-bejelentő lap, tenyésztési napló, tulajdonosváltozás bejelentése külföldről és belföldről.

Védett természeti területeken folytatható engedélyköteles tevékenységek

Az egyedek védelme mellett, a védett természeti területeken végzett tevékenységek közül a kutatáshoz, gyűjtéshez, kísérletek végzéséhez is a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A védett természeti területekhez tartoznak a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, helyi és országos jelentőségű természetvédelmi területek és természeti emlékek teljes területe, valamint Magyarországon minden láp, szikes tó, forrás, víznyelő, kunhalom, földvár és barlang.

Az engedélykérelemnek itt is tartalmaznia kell a kérelmező adatait (név, postázási és e-mail cím). Ezen felül szerepeltetni kell a kérelemben a tevékenységben résztvevők létszámát, a létszám indokoltságát, a kutatás/gyűjtés/kísérlet tárgyát, célját, módját, időpontját, időtartamát, a kutatás/gyűjtés/kísérlet végzésének pontos helyét, lehetőség szerint térképen bejelölve. Ha a kérelmezett tevékenység helyének megközelítésére, a szükséges felszerelés szállítására igénybe vesznek gépjárműveket, azok azonosításához szükséges legfontosabb adatait. Gyűjtés esetén a gyűjteni tervezett mennyiséget. Amennyiben a korábbi évek folyamán volt azonos tárgyú engedély, az abban előírt beszámolót/kutatási jelentést be kell nyújtani.

Engedélyek időtartamára, engedélyező szervekre vonatkozó szabályok

A természetvédelmi hatósági engedélyt határozott időtartamra, de legfeljebb tíz évre lehet kiadni. Az engedélyben meghatározott időtartam lejártával vagy tíz év elteltével az engedélyek érvényüket vesztik. Az érvényesség időtartamának meghosszabbítására lehetőség van, az ez iránti kérelmet azonban még az érvényesség időtartamának lejárta előtt kell benyújtani.

A természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 90 nap.

Ha a kérelem nem természetvédelmi engedélyezésre irányul, tehát az eljáró hatóság nem a természetvédelmi hatóság, hanem az csupán szakhatósági állásfoglalást ad, azt a megkeresés beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül köteles megadni.

Figyelembe kell venni, hogy védett, fokozottan védett területet, a védett, fokozottan védett fajokat, valamint azok élőhelyét, továbbá Natura 2000 területet, vagy a közösségi jelentőségű fajokat, élőhelytípusokat érintő hatósági eljárások során az ügyben eljáró hatóság különös indokolást érdemlő esetben, az eljárást felfüggesztheti.

Nemzeti park igazgatóságok és természetvédelmi hatóságok illetékességi területei

 

Természetvédelmi hatóságok elérhetőségei
természetvédelmi hatóság neve
elérhetőségek
Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 7621 Pécs, Papnövelde utca 13-15.
Tel.: 06 (72) 567-100
Email: kornyezetvedelem@baranya.gov.hu
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky Endre krt. 2
Tel.: 06 (76) 795-870
Email: kornyezetvedelem@bacs.gov.hu
Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 5700 Gyula Megyeház utca 5-7.
Tel.:06 (66) 362-944
Email: zoldhatosag@bekes.gov.hu
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3530 Miskolc, Mindszent tér 4.
Tel.: 06 (46) 517-300
Email: eszakmagyarorszagi@zoldhatosag.hu
Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.
Tel.: 06 (62) 553-060
Email: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu
Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.
Tel.: 06 (22) 514-301
Email: kozepdunantuli@zoldhatosag.hu
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9021 Győr, Árpád út 28-32.
Tel.: 06 (96) 524-007
Email: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4025 Debrecen, Hatvan u. 16.
Tel.: 06 (52) 511-000
Email: kornyezetvedelem@hbmkh.hu
Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 3300 Eger, Szvorényi utca 50
Tel.: 06 (36) 795-145
Email: zoldhatosag@heves.gov.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 5000 Szolnok, Boldog Sándor krt 4.
Tel.: 06 (56) 523-423
Email: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztálya 2800 Tatabánya, Fő tér 4.
Tel.: 06 (34) 517-194
Email: kornyezetvedelem@komarom.gov.hu
Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 3100 Salgótarján , Múzeum tér 1.
Tel.: 06 (32) 795-183, 06 (32) 795-188
Email: zoldhatosag@nograd.gov.hu
Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.
Tel.: 06 (1) 478-4400
Email: zoldhatosag@pest.gov.hu
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
(országos hatáskörű szerv)
1016 Budapest, Mészáros utca 58/a
Tel.: 06 (1) 224 9100
Email: orszagoszoldhatosag@pest.gov.hu
Somogyi Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 7400 Kaposvár,  Domjanics utca 11-15
Tel.: 06 (82) 795 987
Email: kornyezetvedelem@kaposvar.gov.hu
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey út 12.
Tel.: 06 (42)598-930
Email: felsotiszavideki@zoldhatosag.hu
Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatala, Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 7100 Szekszárd, Szentgáli Gyula u. 2
Tel.: 06 (74) 501-940
Email: kornyezetvedelem@tolna.gov.hu
Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2
Tel.: 06 (94) 506-700
Email: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu
Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 8200 Veszprém, József Attila u. 36
Tel.: 06 (88) 885-900
Email: veszprem.kornyezetvedelmifo@veszprem.gov.hu
Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály 8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 35.-39.
Tel.: 06 (92) 795-065
Email: zoldhatosag@zala.gov.hu