Munkacsoport ülést tartottak az országos monitorozásban érintett lepkészek

Rovarász Híradó 98 (2020. május)

Lepkemonitorozás, értekezlet

 

2020. március 10–11-én – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Agrárminisztérium szervezésében – Szokolya-Királyréten került sor egy szakmai találkozóra, amelyen a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) lepkefelméréseiben érintett kutatók és a nemzeti park igazgatóságok szakemberei vettek részt.

A kétnapos munkacsoportülés házigazdája a Duna-Ipoly Nemzeti Park volt, a Hiúz Ház Erdei Iskola adott otthont a rendezvénynek.

 

Ambrus András előadása a monitorozó program jövőjéről (fotó: Sulyán Péter Gábor)

A szakmai megbeszé­lés legfontosabb célkitűzé­sei az NBmR keretében a hosszú távú trendmonitorozás célfajainak kiválasztása, az egyes fajokhoz a megfelelő módszertan meghatározása, fajonként a vizsgálandó populációk lehatárolása, általános módszertani kérdések megvitatása (standardizálás), és a mintavételek során rögzítendő változók meghatározása volt.

Az értekezlet általános részében Sulyán Péter Gábor (AM) és Varga Ildikó (független szakértő) áttekintést nyújtott a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer lepkemonitorozó programjának történetéről, az eddig vizsgált fajokról és kiválasztásuk szempontjairól, valamit az eddig alkalmazott módszerekről.

Ambrus András (FHNPI) a kapcsolódó előadásában bemutatta, hogy miként épülhetne fel a jövőben a monitorozó program, amely egyaránt tartalmazna szakértők közreműködését igénylő, minőségi és mennyiségi adatokat adó programokat, önkéntes adatgyűjtésre alapozó programokat, valamint más, futó kezdeményezésekkel való szorosabb együttműködést. A nappali lepkemonitorozáshoz kapcsolódóan ismertette, hogy milyen módszertani változások történtek az elmúlt években, amik a populációk mennyiségi vizsgálatának értékelhetőségét támogatják, valamint példákat mutatott be a módosított módszeren alapuló adatkiértékelésre. Ezt követően Korompai Tamás (BNPI) levezetésével az éjjeli lepkefajok hosszú távú trendmonitorozásának kérdései kerültek megbeszélésre. Szabadfalvi András (független kutató) és Szentirmai István (ŐNPI) részletesen ismertették saját tapasztalataikat és eredményeiket az önkéntesek bevonásával történő lepke monitorozási munkák kapcsán.

Szentirmai István tart beszámolót a transzekt menti számlálás tapasztalatairól (fotó: Sulyán Péter Gábor)

Az ülés legfontosabb megállapításai a következők voltak:

1) Az NBmR program eredeti célkitűzései – miszerint a hazai biológiai sokféleség alakulásának nyomon követése azon fajok segítségével, amelyek jó indikátorai lehetnek a természetvédelem szempontjából fontos változásoknak – nem változtak.

2) A program indulásakor kiválasztott, természetvédelmi szempontból jelentős fajok köre korábban már kiegészült a közösségi jelentőségű fajokkal, amelyek nyomon követése szükséges az európai uniós jelentéstételi kötelezettség okán. A megbeszélés során a közösségi jelentőségű fajok nyomon követésének folytatása mellett az egyéb monitorozásra kijelölt fajok listája némileg módosult, így a továbbiakban a legjelentősebb hazai élőhelytípusokat jól reprezentáló fajokat is vizsgáljuk. Összességében a program célfajainak listája bővült, mivel bizonyos élőhelyek (pl. különböző típusú erdők) erősen alul voltak reprezentálva.

3) Az adatgyűjtés leghatékonyabban a szakértők és az önkéntesek együttes bevonásával kivitelezhető, ezért a jelenlegi rendszer megtartása támogatandó.

4) Az NBmR program eredményeinek közzétételét a szakértők és az önkéntes felmérők egyaránt hiányolták, így a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a publikálásra, az eredmények és a feldolgozott adatok elérhetővé tételére.

5) A jövőben jelentős adatmennyiség válhat elérhetővé az NBmR számára, amennyiben más futó, lepidopterológiai monitorozási programokkal együttműködve történik az adatgyűjtés (pl. az ERTI fénycsapdahálózata).

 

Bár az első napi megbeszélés éjszakába nyúlóan folyt, még így is maradtak nyitott kérdések, így emiatt és az NBmR eredményeinek ismertetése és értékelése kapcsán is igény merült fel arra, hogy még ez évben – hasonló keretek között – újabb munkacsoportülésre kerüljön sor, sőt a továbbiakban ez rendszeressé válhasson.

Sulyán Péter Gábor, Kemencei Zita

 


Előző cikk: Szerkesztői előszó

Következő cikk: Lepkézz Otthon!

Vissza a Rovarász Híradó 98 tartalomjegyzékhez

Online böngészhető lapszámok

Vissza a Rovarász Híradó főoldalra