Dr. Martinovich Valér (1926–2019)

Rovarász Híradó 97 (2020. március)

Rovarász elődeink

 

„Főiskolai tanulmányainak befejezése után, 1958 februárjában lett gyakornokként a Kertészeti Kutató Intézet első, hosszú ideig egyetlen rovarásza. Meglehetősen szerényen berendezett laboratóriumban kezdte meg tevékenységét, végzett meglehetősen szerteágazó, jelentős tevékenységet. Egy olyan ágazati intézetben, mint a Kertészeti Kutató Intézet számos, a termesztési problémákkal foglalkozó kísérlethez, nemesítési munkához igényelték segítségét az intézet munkatársainak megelégedésére. Rövid időn belül szerezte meg az intézeten belül a rovartan megbecsülését. Céltudatos tevékenységgel hozott létre egy megfelelően felszerelt laboratóriumot, amelynek évtizedeken keresztül a vezetője volt. Elsősorban zöldség- és dísznövénykártevők életmódjának kutatásával, az ellenük való védekezés lehetőségeinek a feltárásával foglalkozott. Doktori disszertációjának a témája is egy dísznövénykártevő az Acanthophiophilus helianthi életmódja és kártételének elhárítása volt.

Rovartani ülés, 2013. szeptember 20. Középen Martinovich Valér, tőle jobbra Móczár László, balra Nagy Barnabás (fotó: Bodor János)

Két könyvet szerkesztett és részben írt, kórtanos és virológus kollégák közreműködésével, amit a Mezőgazdasági Kiadó a Dísznövények gyógyítása címen jelentetett meg.

Ezek dísznövények kártevőivel és betegségeivel foglalkozó első önálló munkák voltak. Egyik társszerzője a Jermy Tibor és Balázs Klára szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó által gondozott „A növényvédelmi állattan kézikönyvének”.

A gyakorlati növényvédelem problémái mellett eredményes faunisztikai vizsgálatokat is végzett, a fúrólegyek (Tephritidae) családjának jól ismert specialistája lett. Kísérleteinek és vizsgálatainak eredményeit több mint 50, részben hazai, részben külföldi folyóiratban adta közre.

Éveken keresztül vett részt a Kertészeti Rovartani Tanszék oktatói munkájában, Keszthelyen és Debrecenben, a növényvédelmi szakmérnökök képzésében.

A Magyar Rovartani Társaságnak három éven keresztül titkára, ezt követően alelnöke volt.

Szakmai tevékenysége mellett nem érdemtelen megemlíteni, hogy a Tátra hegyeinek, élővilágának jó ismerője. Számos túra alkalmával a Tátra csúcsainak többségéről tekintett szét. A tátrai tájakról, annak növényeiről rendkívül nagyszámú, szép fényképet készített, és ezek élvezetét szívesen osztotta meg a Kertészeti Kutató intézet munkatársaival, a Magyar Rovartani Társaság tagjaival. Szívből kívánjuk Martinovich Valérnak, hogy sok éven keresztül üdvözölhessük köreinkben.”

Jenser Gábor: Dr. Martinovich Valér 80 éves, Növényvédelem. 45. évf. 3. sz. / 2009

 


Előző cikk: Szerkesztői előszó

Következő cikk: XLII. Magyar Rovarászati Napok

Vissza a Rovarász Híradó 97 tartalomjegyzékhez

Vissza a Rovarász Híradó főoldalra