A sivatagi sáskáktól még a repülők is megfutamodnak

Rovarász Híradó 97 (2020. március)

Sajtófigyelő


Kelet-Afrikát az utóbbi negyedszázad legszörnyűbb sáskajárása sújtja. Az egyiptomi vándorsáskák* (amelyeket egyszerűen sivatagi sáskáknak is neveznek) észak felől támadják Kenyát, Etiópiát, Szomáliát és Ugandát, és inváziójuk megállíthatatlannak látszik. Nagyon valószínű, hogy miután felzabáltak minden ehetőt, nyomukban éhínség következik.”

Sivatagi vándorsáska (Schistocerca gregaria) nimfája
fotó: AtelierMonpli

https://index.hu/techtud/2020/01/22/sivatagi_saska_egyiptomi_vandorsaska_saskajaras_invazio_afrika_kenya_etiopia_ehinsag/

 

*Egyiptomi vándorsáska márpedig nincs

A Kelet-Afrikában és a Közel-Keleten jelenleg pusztító faj (Schistocerca gregaria) magyar neve sivatagi vándorsáska vagy afrikai vándorsáska. Nem keverendő össze a szintén méretes egyiptomi sáskával (Anacridium aegyptium). Az utóbbi faj Dél-Európa tengerparti tájain is honos, ezért jól ismerhetik a Mediteráneumban nyaralók. Sőt, ahhoz hogy találkozzunk vele, még Dalmáciába sem feltétlenül kell utaznunk, ugyanis dísznövény és déli gyümölcs szállítmányokkal rendszeresen behurcolják Magyarországra is. Az egyiptomi sáskát gyakran szintén az egyiptomi vándorsáska magyar névvel illetik – megint csak helytelenül, ugyanis ez a faj nem vándorsáska. Az igazi vándorsáskákra jellemző a fázis polimorfizmus, a két különböző fázis egyedei alaktani, élettani és viselkedési szempontból egyaránt különböznek. A „normális” sáskaéletet élő magányos (solitaria) fázisból megfelelő körülmények esetén néhány generáción keresztül (átmeneti fázis) alakul ki a tömeges (gregaria) fázis. A „vándorsáskák” tehát nem egy rendszertani kategória, több távolabbi rokonságban álló faj tartozik ebbe a csoportba, amelyeket a hasonló biológiájuk köt össze. Hazánkban két vándorsáska él: a védett keleti vándorsáska (Locusta migratoria) és a szintén meglehetősen ritka marokkói sáska (Dociostaurus maroccanus).

PG

 


Előző cikk: Fekete léggyel táplálná a világot a magyar vállalkozás

Következő cikk: A vándor óriásacsa (Anax ephippiger, Burmeister, 1839) előfordulása déli vidékeinken

Vissza a Rovarász Híradó 97 tartalomjegyzékhez

Vissza a Rovarász Híradó főoldalra