Egy délkelet-ázsiai fajcsoport meglepő diverzitása Madagaszkáron

Elhangzott a Magyar Rovartani Társaság 871. ülésén (2019. november 15.)


Rovarász Híradó 96 (2019. december)

MRT-hírek – A MRT üléseken elhangzott előadásokról leadott összefoglalók


Az igazi recésszárnyúak rendjének (Neuroptera) legkisebb termetű képviselői a lisztesfátyolkák (Coniopterygidae). A család génuszainak elkülönítése a szárnyerezet alapján történik, míg a fajok meghatározásához általában a hímivarszervek vizsgálata szükséges. A nagy fajszámú Coniopteryx nem egyik fajcsoportja a csaknem világszerte elterjedt Coniopteryx tineiformis csoport. 1972-ben Coniopteryx lobifrons néven leírtak egy fajt Szingapúrból, amelyik genitáliáit tekintve hasonlított a C. tineiformis csoportra, de volt egy oldalról lapított frontális fejtetői nyúlványa, egyes csáp ízei pedig sertézett kinövést viseltek. Később 2-2 hasonló faj került elő Dél-Kínából, illetve Thaiföldről. Ez az öt délkelet-ázsiai faj képezte a Coniopteryx lobifrons csoportot. Időközben Martin Meinander, a lisztesfátyolkák legnevesebb kutatója, hasonló megjelenésű állatokat talált madagaszkári anyagokban, de ő azokat az általa korábban leírt C. madagascariensis változatainak tekintette – egyedülálló változatosságot tételezve fel erről a fajról. A Kaliforniai Tudományos Akadémia Madagaszkár-projektje lisztesfátyolkáinak vizsgálata során kiderült, hogy az említett „madagascariensis változatok” három leíratlan fajt képviselnek. Ráadásul további 14, hasonló bélyegekkel rendelkező és tudományra új faj is volt a feldolgozott anyagban. Kiderült: a délkelet-ázsiainak hitt C. lobifrons csoportból jelenleg 5 ismert Délkelet-Ázsiából, 17 pedig Madagaszkárról. Nem kizárt, hogy a csoport eredetét tekintve tényleg délkelet-ázsiai, és tengeráramlatok által szállított uszadékfákon jutottak a mai madagaszkári fajok ősei erre a szigetre, de talán valószínűbb az ellenkező irányú terjedés, mivel szárazföldi összeköttetés tételezhető föl a kréta időszak legvégén Madagaszkár és Ázsia között.

Sziráki György, MTM

 


Előző cikk: Megjelent a Soroksári Botanikus Kert bogárfaunájáról szóló kötet

Következő cikk: Aphidológiai gyorstalpaló – a levéltetvek életmódjának sajátosságai

Vissza a Rovarász Híradó 96 tartalomjegyzékhez

Online böngészhető lapszámok

Vissza a Rovarász Híradó főoldalra