A Magyar Rovartani Társaság alapszabálya

Az alapszabály letöltéséhez kérjük kattintson ide.

 

I. § A civil szervezet adatai

II. § A civil szervezet célja, feladatai és közhasznú tevékenysége

III. § A tagsági viszony

IV. § Az MRT szervezete és tisztségviselői

V. § A visszahívás

VI. § Az MRT képviselete

VII. § A MRT vagyona és gazdálkodása

VIII. § Az MRT megszűnése

IX. § Az MRT működésének felügyelete

X. § Záró rendelkezések

 

 

A MAGYAR ROVARTANI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA[1]

 

I. §

A civil szervezet adatai

 

1. A civil szervezet magyar neve: Magyar Rovartani Társaság

2. Rövidített neve: MRT[2]

3. Angol neve: Hungarian Entomological Society[3]

4. Székhelye: Magyar Természettudományi Múzeum[4]

5. Címe: 1088 Budapest, Baross utca 13.

6. Működési területe: Magyarország[5]

7. Bélyegzője: ovális alakú pecsét, „Magyar Rovartani Társaság – 1910” körfelirattal (1910 az alapítás éve), középen Pselaphogenius mehadiensis (Frivaldszky, 1877) bogárfaj rajza[6]

8. Jogállása: önálló jogi személy[7]

 

 

II. §

A civil szervezet célja, feladatai és közhasznú tevékenysége[8], [9], [10]

 

1. A Magyar Rovartani Társaság (a továbbiakban MRT) céljai és feladatai:

 

a. A rovartan általános művelése, elsősorban a magyarországi rovarvilág kutatása és vizsgálata a természetvédelem törvényileg szabályozott keretei között, annak védelme, valamint a rovartani ismeretek terjesztése.

b. Információnyújtással, tájékoztatással, rendezvények szervezésével a hazai társadalmi életben a rovarvilág iránt érzett felelős magatartás kialakításának elősegítése és ezen keresztül a hazai természetvédelmi törekvések támogatása.

c. Rovartani tárgyú folyóirat, könyv, egyéb kiadvány megjelentetése, amelyben szaktudományos cikkek, tanulmányok közlése mellett az MRT működéséről szóló híradások is helyet kapnak.

d. A közösségi élet színtereként hozzájárulás a tagok szabadidejének hasznos eltöltéséhez, társas rovargyűjtő, rovarmegfigyelő kirándulások és összejövetelek szervezése és rendezése. Összejöveteleivel, rendezvényeivel a fenti célokat közvetíti minden olyan közösségnek és egyénnek, amely és aki azokkal rokonszenvez vagy közeledni kíván azokhoz, javaslataival, elképzeléseivel hozzá kíván járulni elérésükhöz.

e. Kapcsolatok kialakítása és ápolása más hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel.

 

2. Az MRT céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket folytatja:[11]

 

a. tudományos, kulturális és ismeretterjesztő tevékenység, kiemelten a magyarországi rovarvilág kutatása;[12]

b. a természeti örökség megóvása;

c. kiadványok megjelentetése;

d. nevelési, oktatási, képességfejlesztési, felvilágosító tevékenység;[13]

e. közművelődési tevékenység;

f. rendezvények szervezése, tartása;

g. projektek megvalósítása a rovartani kutatási területeken;

h. információ nyújtása pályázati lehetőségekről, pályázatokon való részvétel;

i. szakmai utak szervezése és lebonyolítása;

j. a rovartani területen a kapcsolatépítés és együttműködés elősegítése;

k. vélemény kialakítása a rovartant és a rovartannal összefüggő, a természetvédelmet érintő kérdésekben, javaslatok megtétele, érdekképviselet;

l. a szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos programok megvalósításának támogatása;

m. együttműködés más helyi, megyei, regionális, hasonló célú szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal.[14]

 

3. Az MRT céljai megvalósítása érdekében közhasznú tevékenységeit a[15], [16]

a. tudományos tevékenység, kutatás (a magyarországi rovarvilág kutatása)
b. természetvédelem,
c. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (a rovarvilággal kapcsolatos szemléletformálás, ismeretterjesztés)

közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, amely közfeladatokat az együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában, 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról 5.§ (3) bekezdése; a természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 64.§ (1) bekezdése; gyermek- és felnőttoktatás 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ (1) bekezdése; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 7. pontja jogszabályhelyek írják elő.[17]

 

4. Az MRT közhasznú tevékenységének[18], [19] igénybevételére az egyesületi tagokon kívül más személyek számára is lehetőséget ad, nem zárja ki, hogy ezen szolgáltatásaiból más is részesülhessen, rendezvényein részt vegyen.[20]

 

5. Az MRT céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. Az MRT gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú, vagy az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.[21], [22], [23]

 

6. Az MRT közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete a pártoktól minden tekintetben független, azokat anyagi támogatásban nem részesít és azoktól anyagi támogatást nem kap. Az MRT sem az országgyűlési képviselői választásokon, sem az önkormányzati képviselői választásokon jelöltet nem állít, illetve országgyűlési és önkormányzati képviselői jelölteket anyagilag nem támogat.[24]

 

III. §

A tagsági viszony[25]

 

1. Az MRT tagsága rendes tagokból és a tiszteletbeli tagokból áll.

 

2. Az MRT nyitott, így rendes és tiszteletbeli tagjává válhat minden magyar és külföldi magánszemély, jogi személy (kivéve a pártokat), vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a belépési nyilatkozatban az MRT alapszabályát elfogadja, a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.

 

3. A rendes és tiszteletbeli tagsági viszony létrejön, ha a III. § 2. pontjában meghatározott személy vagy szervezet a belépési kérelmét – kettő már korábban tagsággal rendelkező természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet támogató nyilatkozatának csatolásával – írásban benyújtja az MRT Elnökének, aki e kérelmet jóváhagyás céljából az Elnökség soron következő ülése elé terjeszti. Az Elnökség – a Választmány véleményének figyelembevételével – a legközelebbi ülésén köteles a kérelemről dönteni. Az Elnökség tagfelvételt megtagadó határozata ellen a soron következő rendes Közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a tagfelvételről egyszerű szótöbbséggel dönt. Az MRT új tagját a Titkár – az Elnökség határozata alapján – az általa vezetett tagnyilvántartásba bevezeti, egyben értesíti az új tagot a felvételről. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

4. A tiszteletbeli tagságról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt, és – ezen határozatában megjelölt időtartamra – tiszteletbeli tag címet adományozhat azon természetes személy, jogi személy (kivéve pártok) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, aki illetve amely az MRT munkájában nem kíván részt venni, de annak céljait jelentősen támogatja, illetve aki vagy amely az MRT, vagy a magyar rovartan művelése érdekében kiemelkedő tevékenységet fejt ki.

 

5. Az MRT rendes és tiszteletbeli tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A tagsági jogokat a természetes személyek kizárólag személyes aktiválás útján gyakorolják. A nem természetes személy tag tagsági jogait törvényes képviselője útján gyakorolja. Az Elnökség külön határozata alapján a tiszteletbeli tag mentesülhet a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

 

6. Az MRT rendes és tiszteletbeli tagjának jogai:

 

a. jogosult részt venni az MRT tevékenységében és rendezvényein, azokon felszólaljon, véleményt nyilváníthasson, javaslatot tegyen az MRT érintő bármely kérdésben, közreműködjön a határozatok meghozatalában;

b. az MRT rendezvényein előadásokat tartson és tudományos nézeteit szabadon terjeszthesse;

c. részt vegyen az MRT Közgyűlésén, ahol tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat;

d. bármely tisztségre jelöltet állíthat és választhat;

e. bármely – életkorának megfelelő – tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel;

f. rendszeresen megkapja az MRT tagjait megillető információkat;

g. igénybe veheti az MRT által nyújtott kedvezményeket;

h. a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat;

i. kérdéssel, panasszal, felszólalással és fellebbezéssel fordulhat az MRT Elnökéhez, az Elnökséghez, illetve a Közgyűléshez;

j. az MRT bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított harminc napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

 

7. Az MRT rendes és tiszteletbeli tagjának kötelességei:

 

a. köteles megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az MRT szerveinek határozatait;

b. köteles teljesíteni az MRT tevékenységével kapcsolatosan önként vállalt feladatait, és a tőle elvárható módon elősegíteni az MRT célkitűzéseinek megvalósítását;

c. köteles az Alapszabályban elfogadott célkitűzéseknek megfelelő munkával, társadalmi, erkölcsi magatartással az MRT-hez méltó tevékenységet végezni;

d. nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét;

e. köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni; kivéve, ha a tiszteletbeli tag esetében az Elnökség határozata mentesíti a tagdíjfizetési kötelezettség alól;

f. az MRT által nyilvántartott személyi adatainak változásáról értesíteni a Titkárt.

 

8. A tagsági viszony megszűnik:

 

a. a tag kilépésével;

b. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;[26]

c. a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével;

d. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;[27]

e. a tag kizárásával.

 

9. A tag egyoldalú írásbeli nyilatkozattal az MRT-ből bármikor, indoklás nélkül kiléphet. Nyilatkozatát az Elnökséghez kell írásban benyújtania.[28]

 

10. A tagdíjat több mint három éve nem fizető tagot az Elnökség írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) felszólítja a tagdíjhátralék 15 napon belül történő kiegyenlítésére. Amennyiben a tag a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hiányzó tagdíj teljes összegét nem fizeti meg, az MRT a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az MRT Közgyűlése dönt.[29]

 

11. A tagnak jogszabályt, az MRT alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.[30]

 

12. A kizárási eljárást a Közgyűlés folytatja le. Az eljárás során a Közgyűlés figyelembe veszi az Elnökség és a Választmány véleményét. Az eljárás megindítását írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) bármely tag vagy szerv kezdeményezheti, akinek tudomására jut a kizárás alapjául szolgáló okok valamelyike. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonytékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a kizárás a kezdeményezéséről szóló értesítés megküldését követő 15 napon belül a védekezést és a bizonyítékait írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) előadja. A Közgyűlés a kizárásról a soron következő ülésen dönt. A taggal a Közgyűlés kizáró határozatát írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) közölni kell. A kizárást kimondó határozatot indoklással kell ellátni. Az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tag a kizáró határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bírósághoz fordulhat.[31]

 

13. A kizárni javasolt tag jogosult jogi képviselőt megbízni, illetve a kizárási eljárással összefüggő iratokba betekinteni.[32]

 

14. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonya megszűnik:

a. a tiszteletbeli tag halálával illetve jogutód nélküli megszűnésével;

b. lemondással, melyet az Elnökséghez kell írásban benyújtani;

c. az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés tiszteletbeli tagsági jogviszonyt megszüntető határozatával.

 

15. Tiszteletbeli tag tagsági jogviszonyt megszüntető határozatot hoz a Közgyűlés azzal a tiszteletbeli taggal szemben, aki Magyarország jogszabályaival, az MRT Alapszabályával szembe helyezkedik, vagy vét ellenük. A tiszteletbeli tag tagsági jogviszonyt megszüntető határozat meghozatala során egyebekben a rendes tag kizárásának eljárási szabályi irányadók.

 

16. A kilépett, az elhalálozott, a jogutód nélkül megszűnt, a törölt, a kizárt tagot a Titkár a nyilvántartásból kihúzni köteles.

 

17. Az MRT tagjai és tisztségviselői önkéntes vállalás alapján, társadalmi munkaként, díjazás nélkül teljesítik feladataikat, azonban a tagoknak és a tisztségviselőknek az e tevékenységből eredő, számlával igazolt költségei az MRT költségvetéséből fedezhetők, az Elnökség előzetes jóváhagyása alapján.

 

 

IV. §

Az MRT szervezete és tisztségviselői[33]

 

1. Az MRT szervei:

 

a. Az MRT testületi szervei:

I. a Közgyűlés

II. az Elnökség

III. a Választmány

IV. a Számvizsgáló Bizottság

V. Tagozatok

 

b. Az MRT tisztségviselői:

I. az Elnök

II. az Elnökség tagjai

III. a Számvizsgáló Bizottság tagjai

 

2. A Közgyűlés a tagok összessége, az MRT legfelsőbb szerve. A Közgyűlésen a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt. A Közgyűlés ülése nyilvános, azon a meghívottakon túl más is részt vehet. A nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

3. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az MRT évente egyszer, az MRT pénzügyi évének lezárását követő száznyolcvan (180) napon belül tart.

 

4. Rendkívüli Közgyűlést az Elnök önállóan is jogosult összehívni. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre (postai úton, e-mailben vagy faxon), melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A rendkívüli Közgyűlés összehívása az Elnök kötelezettsége, vagy akadályoztatása esetén az Elnökég bármely tagja, illetve ha azok sem tesznek eleget ezen kötelezettségüknek, akkor az összehívást kezdeményező tagok által kijelölt tag jogosultsága. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli.

 

5. A Közgyűlést az Elnök (rendkívüli Közgyűlés esetén az arra jogosult) írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a Közgyűlésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) meghívót kapnak, amely a Közgyűlés időpontját és helyszínét, valamint a tervezett napirendet, a rendelkezésre álló előterjesztések és indítványok szövegét is tartalmazza. Nem szükséges külön meghívót küldeni az elnapolt Közgyűlés ismételt összehívására, ha annak időpontját és helyszínét az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban megjelölték.

 

6. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított három napon belül a tagok és az MRT szervei a Közgyűlést összehívójától a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlés összehívója jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlés összehívója nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.[34]

 

7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a szavazásra jogosultaknak több mint fele (50%+1 fő) jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál kevesebb száma miatt határozatképtelen, az eredeti meghívóban ugyanazon a napon és helyen 30 perc elteltével, ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést lehet kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés a fent megjelölt feltételek esetén is csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívják.

 

8. A Közgyűlés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolható.

 

9. A Közgyűlésen az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökség által felkért elnökségi tag elnököl.

 

10. A Közgyűlés határozatait – közöttük az éves beszámoló és jogszabályban előírt mellékletének jóváhagyását – általában nyílt szavazással, kézfeltartással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlésen minden tagot egy (1) szavazat illet meg. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. Az Alapszabály módosításához, a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásához, az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság egészének vagy tagjainak a visszahívásához, éves beszámoló elfogadásához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az MRT céljának módosításához és az MRT megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazást kell elrendelni. Ha ez is szavazategyenlőséggel ér véget, a javaslat elvetettnek tekintendő. Bármely esetben, amikor titkos szavazásra kerül sor, a 3 tagú szavazatszámláló bizottságot a Közgyűlés választja az általános szabályok szerint.[35]

 

11. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója,[36] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

 

a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az MRT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MRT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

 

11. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és a Közgyűlés által választott két tag hitelesít. A jegyzőkönyv felvételéről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvből megállapíthatónak kell lennie a Közgyűlés helyszíne, időpontja, döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a megjelent tagok nevét, lakcímét és aláírását tartalmazó Jelenléti ív. A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását, szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az MRT iratai között megőrizni, oly módon, hogy a Közgyűlés által hozott határozatok időrendben fellelhetők legyenek.

 

12. A határozatképtelen Közgyűlésről nem kell külön jegyzőkönyvet felvenni, de a határozatképtelen Közgyűlés tényét a határozatképes Közgyűlésről készült jegyzőkönyvben jelezni kell.

 

13. A Közgyűlés jegyzőkönyvét az MRT székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki megtekintheti. Az MRT működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés bárki számára előzetes egyeztetés alapján szintén az MRT székhelyén lehetséges, azokról saját költségén másolatot készíthet.

 

14. A Közgyűlés döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) közli az érintettekkel, illetve a székhelyen lévő hirdető tábláján történő kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza. A Közgyűlés döntéseinek közlése és nyilvánosságra hozatala a levezető Elnök feladata.

 

15. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

 

a. jóváhagyja, vagy módosítja az Alapszabályt, illetőleg az MRT egyéb szabályzatait;

b. az éves munkaterv és költségvetés meghatározása;

c. elfogadja az Elnökség éves beszámolóját és annak a jogszabályban meghatározott mellékletét, amely tartalmazza a Szerkesztő beszámolóját is.

d. elfogadja a Számvizsgáló Bizottság éves beszámolóját;

e. megválasztja az Elnökség tisztségviselőit;

f. megválasztja a Választmány tagjait;

g. megválasztja a Számvizsgáló Bizottság tisztségviselőit;

h. a tisztségviselők visszahívása, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak;

i. az Elnökség javaslatára a tiszteletbeli tagságról odaítéléséről és visszavonásáról dönt;

j. az Alapszabály III. § 3. pontja szerinti vétó esetén, másodfokon döntés a rendes tag és a tiszteletbeli tag tagfelvételi kérelméről;

k. tag kizárásáról való döntés másodfokon;

l. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása;[37]

m. meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét;

n. határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az MRT-t érintő ügyekben és kialakítja az MRT álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;

o. tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;

p. az MRT más civil szervezettel történő egyesülésének, szétválasztásának, valamint feloszlásának kimondása;

q. az MRT megszűnése, szétválasztása esetén az MRT vagyona sorsáról döntés;

r. más szervezetekkel történő kapcsolattartás, annak módjának meghatározása;

s. gazdasági, vállalkozási tevékenység elkezdéséről, illetőleg megszüntetéséről döntés;

t. díjak, elismerések alapítása és adományozása.

 

16. Az MRT operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a nyolctagú Elnökség látja el. Az Elnökség tagjai az Elnök és az elnökségi tagok (a két Alelnök, a Titkár, az Előadásszervező, a Szerkesztő, a Jegyző, a Pénztáros). Az Elnökség – a Választmány javaslatainak figyelembe vételével – biztosítja az MRT feladatainak a végrehajtását, illetve ellátja az MRT ügyviteli feladatait. Az Előadásszervező feladata az MRT rendezvényeire előadók megkeresése, felkérése.

 

17. Az Elnökséget a Közgyűlés titkos szavazással választja három éves időtartamra. Az elnökség tagjainak személyére – a betöltendő tisztség megjelölésével – a Választmány véleményének figyelembevételével tesz javaslatot. További személyeket a Közgyűlés a jelenlévő tagok többségének szavazatával javasolhat. A mandátum lejárta után az Elnök és az Elnökség tagjai e tisztségre újra megválaszthatók.

 

18. Az Elnökség tagjai a legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de ekkor már csak az azonos szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazatot leadni.

 

19. Bármely elnökségi tag vagy tisztségviselő az Elnökségnek címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat tisztségéről. Ha a nyilatkozatból más nem tűnik ki, a lemondás a nyilatkozat címzett által történő kézhezvételétől válik hatályossá. A lemondás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a Közgyűlés elfogadja. Az elnöki tisztség megüresedése esetén az elnöki tisztséget az új elnök megválasztásáig az egyik alelnök tölti be.

 

20. Az Elnökségbe az MRT tagjai közül az választható, aki a tisztséget elfogadja és akivel szemben nem áll fenn tisztségviselését kizáró ok, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta és a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és aki magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és a tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szólótörvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

 

21. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója,[38] élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az MRT cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az MRT által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

22. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szólótörvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.[39], [40]

 

23. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [41], [42]

 

24. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Elnökség üléseit az MRT Elnöke vagy egyik Alelnöke írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) hívhatja össze az általuk meghatározott időpontra és helyszínre. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.[43] Az elnökségi ülés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton igazolható. A határozatképes Elnökség gyakorolhatja az Elnökség minden jogkörét. Az Elnökség munkarendjét és feladatmegosztását maga állapítja meg. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, öt egybehangzó szavazattal hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülésen tanácskozási jogkörrel a Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai is jelen vannak. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok is meghívhatók. A nyilvánosság csak a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

25. Az Elnökség üléseiről minden esetben jegyzőkönyv és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az MRT iratai között megőrizni. A jegyzőkönyv nyilvános, azt az MRT székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki megtekintheti, arról saját költségén másolatot készíttethet.

 

26. Az Elnökség döntéseit, a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon (postai úton, e-mailben vagy faxon) – közli az érintettekkel, illetve a székhelyen lévő hirdető tábláján történő kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza. Az Elnökség döntéseinek közlése és nyilvánosságra hozatala az Elnök feladata.

 

27. Az Elnökség határozatképes, ha az elnökségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.[44]

 

28. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökségi tagok 50%-a + 1 fő jelen van.

 

29. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

30. Az Elnökség feladatai:

 

a. ellátja az MRT operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat;

b. előkészíti és összehívja a Közgyűlést;

c. végrehajtja a Közgyűlés határozatait;

d. az egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztéseket fogalmaz meg a Közgyűlés számára,

e. előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az MRT éves munkatervét és költségvetését;

f. előkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az MRT éves beszámolóját, pénzügyi beszámolóját és a jogszabályban meghatározott mellékletét;

g. kezeli az MRT működése során felhalmozódott vagyont;

h. szervezi és koordinálja az MRT és a különböző hazai és nemzetközi szervezetek kapcsolatait;

i. dönt a nemzetközi szervezetekben történő képviselet személyi kérdéseiről;

j. rendes tag felvétele első fokon, illetve tagfelvételi kérelem elutasítása;

k. javaslat tiszteletbeli tag felvételére a Közgyűlés felé, illetve tiszteletbeli tagfelvételi kérelmének elutasítása; a tiszteletbeli tag tagsági jogviszonyát megszüntető javaslatot hoz;

l. befogadja a tag és a tiszteletbeli tag írásbeli bejelentését annak kilépési és lemondási szándéka esetén;

m. [45]

n. dönt a rendes tag kizárásáról első fokon;

o. nyilvántartja a saját határozatait;

p. nyilvántartást vezet a tagokról és a tagdíjakról;

q. véleményt és javaslatot alakít ki a tagokat érintő kérdésekben és védi a tagok érdekeit;

r. megválaszolja a benyújtott panaszokat, felszólalásokat;

s. előkészíti, meghirdeti és elbírálja a cél szerinti juttatásra kiírandó pályázatokat;

t. minden olyan kérdésben dönt, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

30. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységről a Közgyűlés előtt beszámol és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.

 

31. Az Elnök irányítja az Elnökség munkáját.

 

32. Az Elnök jogkörei és feladatai:

 

a. képviseli az MRT-t; a képviseleti jog terjedelme általános, gyakorlásának módja önálló;

b. irányítja az MRT tevékenységét;

c. felelős az MRT tevékenységéért;

d. összehívja és vezeti a Közgyűlést, az Elnökség és a Választmány üléseit;

e. ellátja a Közgyűlés, az Elnökség által rábízott feladatokat;

f. ellát minden olyan ügyet, amely nem tartozik a Közgyűlés és az Elnökség kizárólagos hatáskörébe;

g. gyakorolja a munkáltatói jogokat az MRT alkalmazottai felett;

h. dönt az MRT kifizetéseiről;

i. dönt napi ügyekben;

j. biztosítja az Alapszabály és az MRT érintő jogszabályok rendelkezéseinek megtartását.

 

33. Az Elnök feladatait akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az Alelnökök látják el.

 

34. A Titkár, az Előadásszervező, a Szerkesztő, a Pénztáros, a Jegyző a Közgyűlés határozatainak megfelelően szervezi és intézi az MRT ügyeit. Az elnökségi tagok feladatai:

 

a. elsősorban az MRT működésével és céljainak megvalósításával kapcsolatos pályázati támogatások figyelemmel kísérése;

b. támogatók szervezése;

c. könyvelési feladatok ellátása;[46] az MRT napi működésének szervezése;

d. az adminisztráció intézése;

e. pénzkezelés;

f. valamint minden olyan feladat, amellyel a Közgyűlés az Elnökséget megbízza.

 

35. A Választmány a Közgyűlés által három évre választott tanácsadó, konzultatív testület, amely önálló döntési hatáskörrel nem rendelkezik, tagjai nem minősülnek vezető tisztségviselőnek, ügyvezetői, képviseleti jogkörük nincs. A Választmány 15 választott tagból áll. Valamelyik tag halála, kilépése, kizárása, vagy törlése esetén új tagokat lehet választani. A Választmány tagjai közé a Közgyűlés a választott tagokon felül örökös tagokat választhat. A Választmány tagjainak választására az Elnökség megválasztására vonatkozó szabályok irányadóak. A Választmány a rovartan és az MRT tevékenysége iránt érdeklődő fiatalkorúak számára ifjúsági csoportot szervezhet. A Választmány a Közgyűlésnek beszámolási felelősséggel tartozik. A Választmány ülését 3 havonként egyszer, de ha tagjainak egyharmada szükségesnek tartja, bármikor össze kell hívni. A tagokat legalább 8 nappal előbb értesíteni kell az ülésről. Határozatainak megszavazására a Közgyűlési határozatok meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A Választmány üléseiről készítendő dokumentumokra vonatkozóan szintén a Közgyűlésre vonatkozó szabályokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az aláírásokat a Választmány egy tagja hitelesíti. A Választmány egyes feladatok ellátására a tagok közül állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre, illetve azzal külső személyeket megbízhat, illetve alkalmazhat. A megbízottak, alkalmazottak díjazását az Elnökség az éves költségvetés keretei között jogosult megállapítani.

 

Az MRT tagságának létszáma meghaladja a száz főt, ezért Számvizsgáló Bizottság létrehozása szükséges, amely ellenőrzi az MRT működését és gazdálkodását. A Számvizsgáló Bizottság az elnökből és kettő tagból áll.

 

36. A Számvizsgáló Bizottságba az MRT tagjai közül az választható, aki a tisztséget elfogadja, és akivel szemben nem áll fenn tisztségviselését kizáró ok.

 

37. A Számvizsgáló Bizottság tagjait a Közgyűlés 3 évre választja. A Számvizsgáló Bizottság választására az Elnökség megválasztására vonatkozó szabályok irányadók.

 

38. A Számvizsgáló Bizottságot szükség szerint, de legalább évi egy alkalommal össze kell hívni. A Számvizsgáló Bizottságot össze kell hívni akkor is, ha azt az MRT rendes és tiszteletbeli tagjainak egyharmada, vagy ha a Számvizsgáló Bizottság kettő tagja – az ok és a cél megjelölésével – kéri. A Számvizsgáló Bizottságot annak elnöke hívja össze.

 

39. A Számvizsgáló Bizottság ülésének helyét, idejét, valamint a napirendjét annak elnöke állapítja meg, és azt a meghívóban a Számvizsgáló Bizottság ülés időpontja előtt legalább nyolc nappal közli. A meghívót és mellékletét írásban vagy elektronikusan (postai úton, fax, email) kell kiküldeni. A meghívóban tájékoztatni kell a tagokat arról, hogy a Számvizsgáló Bizottság határozatképtelensége esetén nyolc napon belül ismét, és mikor kerül változatlan napirend mellett összehívásra. A napirendi pontokhoz mellékletként írásos előterjesztés készíthető.

 

40. A Számvizsgáló Bizottság ülése határozatképes, ha azon a Számvizsgáló Bizottságból mindenki jelen van.

 

41. A Számvizsgáló Bizottság ülése nyilvános, azon a meghívottakon túl más is részt vehet. A Számvizsgáló Bizottság a közérdek vagy valamely tag jogos magánérdekének védelme végett, továbbá adatvédelmi okokból elrendelheti a nyilvánosság kizárását.

 

42. A Számvizsgáló Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

43. Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

 

a. az Elnökség elnöke vagy tagja;

b. az MRT-vel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c. az MRT cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az MRT által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabályában foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve;

d. az a–c. pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

45. A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi, hogy az MRT a hatályos jogszabályoknak, az Alapszabályában foglaltaknak, az egyesületi határozatoknak megfelelően működik és gazdálkodik, véleményezi az MRT gazdálkodásával kapcsolatos döntéseket. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az MRT alkalmazottaitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá korlátozás nélkül betekinthet az MRT nyilvántartásaiba, könyveibe, irataiba, illetve megvizsgálhatja azokat.

 

46. A Számvizsgáló Bizottság tagjai az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, kezdeményezheti a Közgyűlés és az Elnökség összehívását.

 

47. A Számvizsgáló Bizottság köteles az intézkedésre jogosultságának megfelelően a Közgyűlést vagy az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a. az MRT működése során olyan jogszabálysértés vagy az MRT érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a Közgyűlés vagy az Elnökség döntését teszi szükségessé,

b. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

48. A Közgyűlést vagy az Elnökséget a Számvizsgáló Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés és az Elnökség összehívására a Számvizsgáló Bizottság is jogosult.

 

49. Ha a Közgyűlés vagy az Elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság haladéktalanul értesíti a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.

 

50. A Számvizsgáló Bizottság évente beszámol a Közgyűlésnek az MRT működéséről és gazdálkodásáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztések, iratok, bizonylatok megvizsgálása alapján.

 

51. A Számvizsgáló Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet annak elnöke és a felkért jegyzőkönyvvezető ír alá.

 

52. A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

53. Az MRT Elnöksége Tagozatokat állíthat fel. A Tagozatok egyes feladatok ellátására, bizonyos formák között történő működésre, az MRT-n belül különféle csoportok felállítására, különféle együttműködések kialakítására hozhatóak létre. A tagozatok működési rendjüket, szervezeti felépítésüket maguk határozzák meg.

 

54. Amennyiben valamelyik tisztség megüresedik, úgy az annak betöltésére a Közgyűlés által (időközi választáson) megválasztott személy megbízatása az Elnökség, illetve a Számvizsgáló Bizottság megbízatásának lejártáig szól.

 

55. Amennyiben választmányi tagság üresedik meg, a betöltéséről kizárólagosan a soron következő Közgyűlés dönt.

 

56. Az MRT azért, hogy az MRT és általában a magyar entomológia hazai és nemzetközi fontosságát kiemelje, a rovartan, valamint az MRT célkitűzéseinek megvalósítása terén kiemelkedő munkásságot kifejtett entomológusokat az MRT által 1960. január 15-én alapított Frivaldszky Imre Emlékplakett-el tünteti ki. A kitüntetések odaítélésére az MRT Frivaldszky Plakettbizottsága hivatott. A Frivaldszky Plakettbizottság működését annak szabályzata rögzíti. A működés ellenőrzésére a Közgyűlés hivatott.

 

 

V. §

A visszahívás[47]

 

1. Az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság egészének visszahívására akkor kerülhet sor, ha elnökeik nem látják, vagy nem tudják ellátni feladataikat, avagy tisztségükre méltatlanná válnak.

 

2. Az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és a Választmány tagjainak visszahívására akkor kerülhet sor, ha a tagjaik nem látják, vagy nem tudják ellátni feladataikat, avagy tisztségükre, illetve tagságukra méltatlanná válnak.

 

3. Nem látja el a feladatát az, aki egy éven át nem vesz részt az MRT munkájában, tisztségének gyakorlásában.

 

4. Nem tudja ellátni feladatát az, aki ebben és lemondásában bármely okból akadályoztatva van.

 

5. Méltatlan magatartást tanúsít az, aki vét az MRT céljai ellen, vagy az általános erkölcsi szabályok ellen, de kizárási ok nincs.

 

6. A tisztségre méltatlanná váló tisztségviselő visszahívását bármely tag – akinek tudomására jut a kizárás alapjául szolgáló okok valamelyike – írásban (postai úton, e-mailben vagy faxon) az Elnöknél, az Elnök érintettsége esetén valamelyik elnökségi tagnál kezdeményeztetheti. Az Elnök, az Elnök érintettsége esetén valamelyik elnökségi tag, a visszahívásra vonatkozó kezdeményezést a soron következő elnökségi ülésen ismerteti. A tisztségének ellátására méltatlanná vált tisztségviselő visszahívásáról a kezdeményezést követően megtartott legközelebbi Közgyűlés dönt.

 

7. A Közgyűlés döntése ellen a visszahívott tisztségviselő a bírósághoz fordulhat.

 

 

VI. §

Az MRT képviselete[48]

 

1. Az MRT-t harmadik személyek és a hatóságok előtt az Elnök vagy a Titkár képviseli.

 

2. Az MRT bankszámlája felett az Elnök és a Titkár, az Elnök és a Pénztáros vagy a Titkár és a Pénztáros együttesen jogosult rendelkezni:

elnöke: Prof. Dr. Vig Károly (9700 Szombathely, Rohonci u. 39.)
titkára: Puskás Gellért (1084 Budapest, Nagy Fuvaros u. 6. 3/25.)
pénztárosa: Szalóki Dezső (1183 Budapest, Kálti Márk utca 16.)[49]

 

3. Az MRT képviseletében az Elnök és a Titkár önállóan jogosultak aláírni. Az Elnökség eseti meghatalmazása alapján az Elnökség többi tagjai is jogosultak az MRT önálló képviseletére.

 

 

VII. §

A MRT vagyona és gazdálkodása[50]

 

1. Az MRT az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az MRT tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az MRT tagja – a tagdíj megfizetésén túl – az MRT tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A Közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

 

2. Az MRT jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági viszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna, át kellett volna adni. Ha az egyesület jogutód nélkül szűnik meg, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségét fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

3. Az MRT tagjai tagdíj fizetésére kötelezettek. A tagdíj mértékének megállapítása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

4. Az MRT bevételei:

 

a. tagdíj, amelynek összegét a Közgyűlés határozza meg, s amelyet a tagok átvételi elismervény ellenében személyesen, vagy átutalással fizetnek be;

b. hozzájárulások, támogatások;

c. pályázatokon vagy egyedi döntéssel elnyert összegek;

d. jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek felajánlásai, adományai, támogatásai;

e. az MRT saját tevékenységből származó bevétel;

f. az a–e.) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 

5. Az MRT nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az MRT nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet[51], [52] írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az MRT részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A MRT az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

 

6. Az MRT váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

 

7. Az MRT kiadásai:

 

a. alapcél szerinti közhasznú tevékenységhez[53], [54] közvetlenül kapcsolódó költségek;

b. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatásnyújtáshoz) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c. a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d. az a–c.) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 

7. Az MRT a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania. Az MRT az alapcél szerinti, ezen belül közhasznú tevékenységéből illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten tartja nyilván. Az MRT pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.[55], [56]

 

8. Az éves pénzügyi beszámolóba és annak jogszabályban előírt mellékletébe az MRT székhelyén előzetes egyeztetés alapján bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

9. Az MRT az Elnökség, a Számvizsgáló Bizottság és a Választmány tagjait, az MRT számára felajánlást teljesítő személyeket, valamint ezek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabályának megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban (azaz az MRT által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatásban) nem részesítheti.

 

10. Az MRT által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az MRT bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

 

11. Az MRT nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.[57] Az MRT működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával illetve a megszűnés napjával, mint mérleg fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az MRT esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év a megalakulás illetve megszűnés évében térhet el a naptári évtől. A mérleg fordulópontja – a megszűnést kivéve – december 31. A beszámoló formáját az MRT által folytatott tevékenység az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági – vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az MRT könyvvezetése kettőskönyvvitel rendszerben, magyar nyelven, forintban történhet.

 

12. A közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati, a nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat. A közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a szervezet által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat. A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges, 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú célszerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását. [58], [59]

 

13. Az MRT köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét[60], [61] kötelező könyvvizsgálat esetén a könyv vizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az MRT ezen kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

 

14. Az MRT megszűnése vagy szétválása esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az MRT jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha az egyesület fizetésképtelen, és a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolás lefolytatásának van helye.[62]

 

 

VIII. §

Az MRT megszűnése[63]

 

1. Az MRT megszűnik:

 

a. ha egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);

b. a Közgyűlés a feloszlásáról határoz;

c. a bíróság feloszlatja;

d. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését;

e. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, az MRT-t a nyilvántartásból törlik.

 

2. Az 1. pont b–e.) pontjaiban foglalt esetekben az MRT jogutód nélkül szűnik meg. A 1. pont b.) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c–d.) pontban foglalt esetekben, pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni. A Közgyűlés nem dönthet az MRT feloszlásáról, ha az MRT-vel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az MRT fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

 

IX. §

Az MRT működésének felügyelete[64]

 

1. Az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a működés feletti törvényességi ellenőrzést, pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

 

 

X. §

Záró rendelkezések[65]

 

1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról[66], [67] valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Ptk. 61–64. §-ai, valamint az egyéb hatályos jogszabályok (pl. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény; a számvitelről szóló 2000. évi C törvény; a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámoló készítés és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet; a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet) az irányadók.

 

2. Ezt az Alapszabályt az MRT Közgyűlése 2018. szeptember 21-án fogadta el.[68], [69]

 

3. Az alapszabály szövege a korábbi szövegállapothoz képest jelentős mértékben megváltozott. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére az Alapszabály dőlten kiemelt szövegrészeinek változása adott okot.

 

 

Budapest, 2018. szeptember 21.

 

Prof. Dr. Vig Károly

a Magyar Rovartani Társaság elnöke

 

 

[1] A 2004. március 19-én elfogadott létesítő okirat, illetve a későbbiek során módosított alapszabály alapján a Magyar Rovartani Társaság egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya, amelyet az egyesület Közgyűlése a 2018. szeptember 21-én kelt, 18/2018. számú határozatával egyhangúlag módosított, és ezen módosított, valamint a módosítással egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek mellett elfogadott: a módosított szövegrészek dőlten kiemelve.
[2] Kiegészítve: 2015. február 20.
[3] Kiegészítve: 2015. február 20.
[4] Kiegészítve: 2015. február 20.
[5] Kiegészítve: 2015. február 20.
[6] Az érvényes rovarelnevezései (nomenklatúrai) szabályok alapján kiegészítve és módosítva: 2015. február 20.
[7] A Fővárosi Törvényszék 16.Pk. 61.277/1990/20. nyilvántartási szám alatti, 2014. október 17. keltezésű határozata alapján módosítva.
[8] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[9] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[10] Módosítva: 2018. szeptember 21.
[11] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[12] Kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[13] Kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[14] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[15] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[16] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[17] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[18] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[19] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[20] Kiegészítve: 2015. február 20.
[21] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[22] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[23] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[24] Részben módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[25] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[26] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[27] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[28] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[29] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[30] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[31] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[32] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[33] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[34] Kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[35] Módosítva és kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[36] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[37] Kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[38] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[39] Törölve: 2015. szeptember 18.
[40] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[41] Törölve: 2015. szeptember 18.
[42] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[43] Törölve: 2015. szeptember 18.
[44] Kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[45] Törölve: 2015. szeptember 18.
[46] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[47] Kiegészítve: 2015. február 20.
[48] Módosítva: 2015. február 20.
[49] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[50] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[51] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[52] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[53] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[54] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[55] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[56] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[57] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[58] Törölve: 2015. szeptember 18.
[59] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[60] Törölve: 2015. szeptember 18.
[61] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[62] Módosítva és kiegészítve: 2015. szeptember 18.
[63] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[64] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[65] Módosítva és kiegészítve: 2015. február 20.
[66] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[67] Kiegészítve: 2018. szeptember 21.
[68] Módosítva: 2015. szeptember 18.
[69] Módosítva: 2018. szeptember 21.