Kovács Lajos (1900-1971)

Kovács Lajos (1900. júl. 1. Bp. – 1971. júl. 7. Bp.): levéltáros, entomológus. – A Pázmány Péter Tudományegyetem BTK-n szerzett oklevelet (1922). Doktorált (1926), majd levéltárosi szakvizsgát tett. A Fővárosi Levéltár tisztviselője (1927-től), igazgatóhelyettese (1937-től), igazgatója (1943-1948. dec.); a kommunista hatalomátvétel után nyugdíjazták. Levéltárosként számos tudománytörténeti tanulmányt publikált; jelentősebbek Pest és Buda adminisztrációjával kapcsolatos közleményei. Nyugdíjazása után – egy akadémiai célhitel révén – haláláig a Természettudományi Múzeumban dolgozott, s kizárólag a lepkészetnek és a hazai fauna kutatásának élt. A lepkék iránti érdeklődését – az MNM Természettudományi Osztályának lepkegyűjteményében is jó] ismert – apjától „örökölte”. A 20. sz. legjelentősebb hazai amatőr lepkésze. Magángyűjteménye kora legnagyobb és legszebben karbantartott magyarországi nagylepke- („Macrolepidoptera”-) gyűjteménye volt, amely jelenleg is a Magyar Természettudományi Múzeum Kárpát-medencei gyűjteményének egyik törzsanyaga. A II. világháborút követően revideálta a hazai lepkegyűjtemények teljes anyagát, és nagy jelentőségű dolgozatában (A magyarországi nagylepkék és elterjedésük) megvetette a modern hazai faunafeltárás és faunatérképezés alapjait. Az országos fénycsapdahálózat első lépcsőjének kiépítése és beindítása után vállalta a nagylepkeanyag teljes feldolgozását. Az így létrehozott, helyileg a Magyar Természettudományi Múzeumban működő előrejelző szolgálat vezetője lett, amely fénykorában évente közel félszáz fénycsapda lepkeanyagát határozta meg, és rögzítette jegyzőkönyvekben. A fénycsapdahálózat szolgáltatta adatok alapján először sikerült a hazai lepkefajok elterjedéséről, a lokális fauna összetételéről a valóságoshoz közeli képet kapni. Több, a tudományra nézve új bagolylepketaxont sikerült felfedezni a fénycsapdák anyagaiban. ~ naplói nem csupán az első rendszeresnek nevezhető országos faunafeltárás eredményeit rögzítik, hanem a hosszabb távú faunaváltozások nyomon követésének európai viszonylatban is kiemelkedő fontosságú információtárházát képviselik.

Írta: Bálint Zsolt és Ronkay László

forrás: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok 2002