Kaszab Zoltán (1915–1986)

Kaszab Zoltán (1915. szeptember 23., Farmos – 1986. április 4., Budapest): tanár, zoológus, múzeumigazgató. – A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–kémia tanári szakon végzett (1937); ugyanott az állattan, földtan és ásványtan szakirányban doktori címet szerzett (1937); a biológiai tudomány kandidátusa (1952); a biológiai tudomány doktora (1958). – Díjtalan gyakornok az Országos Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményében és a Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetében (1937–1941), fizetéses gyakornok (1941–1950), majd főhivatású muzeológus a Bogárgyűjteményben. A Természettudományi Múzeum Állattárának osztályvezetője (1955–1969), a múzeum főigazgató-helyettese (1969–1970), főigazgatója (1970–1985).

 

Kaszab Zoltán 1937-től kezdve 397 tudományos cikket és könyvet írt, mintegy 10 000 nyomtatott oldalon; cikkei 25 ország folyóirataiban jelentek meg, többnyire német nyelven. A Folia entomologica hungarica (1963–1985), az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbizottságának tagja (1969–1986), a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) (1965–1985), az Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici (1971–1985), valamint a Natural History of the National Parks of Hungary főszerkesztője (1981–1986).

A Magyar Rovartani Társaság tagja (1937–1986), titkára (1949–1957); a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező 1967; rendes 1979). Az MTA Zoológiai Bizottságának elnöke (1966–1986), a Tudományos Minősítő Bizottság Általános szakbizottságának elnöke (1963–1969). A Közép-európai Nemzetközi Entomofaunisztikai Szimpóziumokat előkészítő bizottság állandó tagja (1964–1986). Tiszteleti tagja a Belga Királyi Rovartani Társaságnak (Société Royale d’Entomologie de Belgique) (1969–1986); külföldi rendes tagja a Jugoszláv Rovartani Társaságnak (Jugoslovensko Entomološko Društvo) (1970–1986); tiszteleti tagja az Össz-szövetségi Rovartani Társaságnak (Vsesojuznoje Entomologicheskoje Obschestvo) (1973–1986); tiszteleti tagja a Csehszlovák Rovartani Társaságnak (Československá Společnost Entomologická) (1975–1986); levelező tagja (correspondant) a Párizsi Természettudományi Múzeumnak (Muséum National d’Histoire Naturelle, Paris) (1976–1986);  tiszteleti tagja a Lengyel Rovartani Társaságnak (Polskie Towarzystwo Entomologiczne) (1978–1986). A Magyar Rovartani Társaság a Frivaldszky Imre Emlékplakett arany fokozatával tüntette ki (1969). A VII. Közép-európai Entomofaunisztikai Szimpózium (Leningrád) “In Scientia Entomofaunistica Excellenti”-éremmel tüntette ki (1977). Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetés (1954); Szocialista Munkáért Érdemérem (1955); Akadémiai Díj III. fokozata (1961); Akadémiai Nívódíj (1969); Mongol Forradalmi Emlékérem (1972); Munka Érdemrend arany fokozata (1975); Állami Díj (1980); a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1985).

Munkássága elsősorban két bogárcsalád, a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) és a hólyaghúzófélék (Meloidae) taxonómiájára és állatföldrajzára terjedt ki; e két család vonatkozásában a világ első számú specialistájának számított. Állatföldrajzi szempontból leginkább két, egymástól gyökeresen eltérő élőhelytípussal foglalkozott: az eurázsiai sivatagi-félsivatagi területekkel, ill. az ó- és újvilági trópusi erdőövvel. Legfontosabb művei egy-egy csoport (genusz, nemzetség, alcsalád) revíziói, ill. egy-egy földrajzi terület monografikus feldolgozásai a két említett bogárcsaládot illetően; ilyen pl. az Arab-félsziget (1979–1982), Új-Kaledónia (1982), Srí Lanka (1980), a Fidzsi-szigetek és Szamoa (1955), valamint Afganisztán (1959–1968) gyászbogarainak teljességre törekvő leírása.

Magyarország faunájának feltárására ugyanakkora energiát szentelt, mint speciális tudományterületére. Az állatok gyűjtése című kézikönyvben ő írta a bogarakkal kapcsolatos fejezetet (1962); ez máig a legátfogóbb  mű a bogárgyűjtés és -preparálás technikájáról. Egyik elindítója és haláláig főszerkesztője volt a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) című, a magyar állatvilág kutatása alapkövének számító sorozatnak; e sorozat számos füzetét szerzőként is jegyezte.

Első közleménye (1937) a Kőszegi-hegység bogárfaunájának alapvetése volt. Később az ő irányításával és mindenkori személyes részvételével az ország számos részében (pl. Kis-Balaton, Velencei-hegység, Zempléni-hegység Bükk, Duna–Tisza köze) folytak faunisztikai feltárások. Ezek közül kiemelkedik az észak-alföldi Bátorliget lápjának kutatása (1948–1950), amelynek eredményei monográfia formájában jelentek meg. A hazai nemzeti parkok megalakulásával új erőre kapó magyar faunisztikai kutatások eredményei a szintén Kaszab Zoltán főszerkesztésével megjelenő monográfiasorozatban láttak napvilágot (1981–től).

Kaszab Zoltán Kelet-Mongóliában, Cagan Nuur falu közelében, 1968. júniusában (fotó: Kaszab Zoltán)

A tudományos világ elismerését leginkább mongóliai expedícióival, ill. az ott gyűjtött anyag feldolgozásával-feldolgoztatásával vívta ki. A hat egyszemélyes expedíció során (1963–1968) Mongólia valamennyi főbb tájegységét bejárta, és összesen több mint 486 000 állatpéldányt gyűjtött (a bogarak mellett szinte minden más állatcsoportot is). Ezek feldolgozása 1964-ben megkezdődött, s még jóval Kaszab Zoltán halála után, jelenleg is tart; a munkában eddig mintegy 200 magyar és külföldi szakember (20 országból) vett részt. A Tenebrionidae és a Meloidae családok anyagát maga határozta meg, a többi csoport esetében pedig a szakirodalom folyamatos figyelésével megtalálta, majd felkérte a megfelelő szakembereket a gyűjtött anyag vizsgálatára. Számos kutató éppen a mongol expedíciós anyagon kezdte tudományos pályafutását. Az expedíciós anyagról szóló közlemények száma már meghaladja az 500-at; a hazai és külföldi zoológiai szakfolyóiratokban, összesen kb. 8000 nyomtatott oldalon megjelent tanulmányok egy sorozatba rendeződnek (Ergebnisse der zoologischen Forschungen von Dr. Z. Kaszab in Mongolei). A több tízezer Mongóliából kimutatott állatfaj közül 1600 addig ismeretlen volt a tudomány számára, további 1900 fajt, amelyek Belső-Ázsia más vidékeiről már ismertek voltak, Kaszab Zoltán talált meg először az országban. Mongólián kívül Crna Gora hegységeiben is gyűjtött (1958).

Kaszab Zoltán megbecsültségének egyik különös jele, hogy közel 500 taxont neveztek el róla; ez kiugróan magas szám a taxonómusok világában.

Muzeológusi pályafutása kezdetén a Bogárgyűjtemény 1 millió példányt számlált; ez a szám – az általa szervezett gyűjtőmunka és a feldolgozásokért kapott csereanyagok révén – nyugdíjba vonulásakor megközelítette a 3 milliót. Nagy gondot fektetett arra, hogy a különféle expedíciós anyagok ne “heverjenek” meghatározatlanul, hanem igyekezett azokat gyorsan eljuttatni a megfelelő szakember kezébe. Az általa összeállított és a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzött gyászbogárgyűjtemény kiemelkedő jelentőségű minden e bogárcsaláddal foglalkozó entomológus számára. Elkészítette a múzeumban őrzött bogártípuspéldányok katalógusát is, amely azonban publikálatlan maradt.

Főbb művei

Kaszab Z. 1939: Tenebrioniden aus Neuguinea. – Nova Guinea, Nova Series 3: 185–267.

Kaszab Z. & Székessy V. 1953: Bátorliget bogár-faunája, Coleoptera. – In: Székessy, V. (szerk.):  Bátorliget élővilága. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 194–285.

Kaszab Z. 1962: Levélbogarak-Chrysomelidae. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), 9, 6. Akadémiai Kiadó, Budapest, 416 pp.

Kaszab Z. 1962: Bogarak – Coleoptera. – In: Móczár L. (szerk.): Az állatok gyűjtése. Gondolat, Budapest, pp. 139–187.

Kaszab Z. 1968: Beiträge zur Kenntnis der Fauna Afghanistans. – Acta Musei Moraviae 53: 7–182.

Kaszab Z. 1971: Cincérek-Cerambycidae. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), 9, 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 283 pp.

Kaszab Z. 1980: Faunistik der Tenebrioniden von Sri Lanka (Coleoptera). – Folia entomologica hungarica 32(2): 43–128.

Kaszab Z. 1981–1982: Insects of Saudi Arabia. Coleoptera: Fam. Tenebrionidae (Part 2). Zusammenfassung der bis jetzt aus Arabien bekanntgewordenen Tenebrioniden. – Fauna of Saudi Arabia 3: 276–401.; 4: 124–243.

Kaszab Z. 1982: Die Tenebrioniden Neukaledoniens und der Loyauté-Inseln (Coleoptera). – Folia entomologica hungarica 43(2): 1–294.

Kaszab Z. 1984: Insects of Saudi Arabia. Coleoptera: Fam. Meloidae. A synopsis of the Arabian Meloidae. – Fauna of  Saudi Arabia 5: 144–204.

 

Irodalom

Balogh J. 1987: Kaszab Zoltán 1915–1986. – Magyar Tudomány 1: 75–76.

Kaszab-Veszprémy M. 1987: Complete list of Dr. Zoltán Kaszab’s scientific publications. – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 79: 9–23. [pdf]

Matskási I. 1987: In memoriam Dr. Zoltán Kaszab (1915–1986). – Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 79: 5–8. [pdf]

Merkl O. 1987: Taxa dedicated to Dr. Zoltán Kaszab.– Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 79: 24–36. [pdf]

Merkl O. 1989: Kaszab Zoltán, Mongólia állattani kutatásának úttörője. – Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 6: 15–20.

Merkl O. 2015: Kaszab Zoltán (1915–1986) – a bogarász, aki minden mást is gyűjtött. (Zoltán Kaszab (1915–1986) – a coleopterist who collected all sorts of animals.) – Annales Musei historico-naturalis hungarica 107: 5–26. [pdf]

Merkl O. 2015: A bogarász, aki megdolgoztatta a világot. Száz éve született Kaszab Zoltán, múzeumunk egykori főigazgatója. – Magyar Természettudományi Múzeum Blog.

Papp C. S. & Seeno T. N. 1981: Zoltán Kaszab. A Personal Tribute on the Occasion of his 65th Birthday. – Entomologische Arbeiten aus der Museum Frey 29: 1–73.

Papp C. S. 1986: Zoltán Kaszab. (1915–1986). – Entomography 4: 399–406.

 

Forrás

Bodó S. & Viga Gy. (szerk.) 2002: Magyar múzeumi arcképcsarnok. – Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Budapest, 984 pp.