Endrődi Sebő (1903–1984)

Endrődi Sebő (1903. október 18., Kassa [Košice, Szlovákia] – 1984. december 12., Budapest): jogász, zoológus. – Fia Endrődy-Younga Sebestyén. – A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogászként végzett (1931); a biológiai tudomány kandidátusa (1957).  – Jogász a Duna Gőzhajózási Társaságnál (1931–1948), oktató a Kertészeti Főiskolán (1949–1956), a gödöllői Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Tanszékén (1956–1961); a Magyar Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata Zárszolgálati Laboratóriumának munkatársa (1961–1966). Nyugdíjasként a Természettudományi Múzeum Állattárában, a Bogárgyűjteményben dolgozott (1966–1984). – A Magyar Rovartani Társaság tagja (1923–1984). Tiszteletbeli tagja a Jugoszláv Rovartani Társaságnak (Jugoslovensko entomološko društvo); tagja az Osztrák Rovartani Társaságnak (Österreichische Entomologische Gesellschaft) és a Müncheni Rovartani Társaságnak (Münchener Entomologische Gesellschaft). A Közép-európai Nemzetközi Entomofaunisztikai Szimpóziumokat előkészítő bizottság állandó tagja (1964–1984). – A Magyar Rovartani Társaság a Frivaldszky Imre Emlékplakett ezüst fokozatával tüntette ki (1967); a VIII. Közép-európai Entomofaunisztikai Szimpózium (Hradec Králové, Csehszlovákia) “In Scientia Entomofaunistica Excellenti”-éremmel tüntette ki (1979).

Endrődi Sebő (forrás: Geni)

Első közleménye (1938) az orrszarvúbogarak közé tartozó Oryctes genusz palearktikus fajainak alfaji tagozódását tárgyalta, az akkor modernnek számító Rensch-féle „Rassenkreis”-elméletnek megfelelően. Ez a dolgozat egyben első volt azoknak a közleményeknek a sorában, amelyek az orrszarvúbogarak (Dynastinae) alcsaládjának revíziós feldolgozásával foglalkoztak. Kisebb cikkekben a csoport számos új faját írt le, de célul tűzte ki az egész alcsalád monografikus feldolgozását. Ezt német nyelven, 20 részletben és 8 folyóiratban, mintegy 1600 nyomtatott oldalon tette közzé (1966–1977). Mivel a szétszórtan megjelent anyag nehezen volt használható, elhatározta, hogy önálló kötetben foglalja össze, angol nyelven. A könyvből kihagyta a korábbi 20 részes monográfia-sorozatban közölt részletes leírásokat, és a határozókulcsokra összpontosított. A könyv lehetővé tette a Föld összes olyan orrszarvúbogár-fajának meghatározását, amely a megjelenés idején ismert volt, ezért ma is alapműnek számít az alcsaláddal foglalkozó szakemberek körében. A könyv kézirata 1981-ben lezárult, de az Akadémiai Kiadó (Budapest) és a Junk (Hagen) által közösen kiadott 800 oldalas munka megjelenését (1985) Endrődi Sebő már nem érhette meg.

Számos fajt írt le a ganéjtúróbogár-félék (Scarabaeidae), a cserebogár-félék (Melolonthidae) és a cukorbogár-félék (Passalidae) családjából, elsősorban Afrikából. Feldolgozta Kaszab Zoltán mongóliai expedícióinak, valamint több hazai és külföldi intézet afrikai expedícióinak lemezescsápúbogár-anyagát. Aktív résztvevője volt Magyarország bogárfaunisztikai feltárásának is. Családjának Nógrádverőcén nyaralója volt, ezért eleinte főleg a közeli Börzsöny hegység faunájával foglalkozott. Az ott gyűjtött anyag feldolgozásának eredményeit eleinte fia, később ő maga publikálta (1974–1980).

A Magyarország Állatvilága című sorozatban megírta a lemezescsápúakkal (Lamellicornia, ma Scarabaeoidea), az orrosbogárfélékkel (Anthribidae), az eszelényfélékkel (Attelabidae), az ormányosbogár-félékkel (Curculionidae) és a szúbogárfélékkel (Scolytidae) foglalkozó határozóműveket, és e csoportok dokumentált hazai előfordulásáról összefoglaló faunisztikai dolgozatokat közölt (1957–1971). Magyarországon kívül Jugoszláviában, Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Ghánában és a Dél-afrikai Köztársaságban is végzett gyűjtéseket. Az egzotikus anyagokat tartalmazó magángyűjteményét – benne számos típuspéldányt – a Magyar Természettudományi Múzeum még életében megvásárolta, a Börzsöny hegység faunáját reprezentáló gyűjteményének nagyobb része halála után fia révén a pretoriai (Dél-afrikai Köztársaság) Transvaal Museumba, kisebb része a Természettudományi Múzeumba került. – 1938-től kezdve 222 tudományos cikket és könyvet írt; cikkei 22 ország folyóirataiban jelentek meg, eleinte német, később angol nyelven. A Kárpát-medence faunisztikai feltárására vonatkozó dolgozatait magyarul közölte.

Endrődi Sebő fő műve, az 1985-ben megjelent The Dynastinae of the World

 

Főbb művei

Endrődi S. 1952: Monographie der Gattung Anthypna Latr.Folia entomologica hungarica 5(1): 1–40.

Endrődi S. 1956: Lemezescsápú bogarak – Lamellicornia. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), IX, 2. Akadémiai  Kiadó, Budapest, 189 pp.

Endrődi S. 1957: A lemezescsápú bogarak (Lamellicornia) kárpátmedencei lelőhelyadatai (Folia entomologica hungarica 10(6), 145–226.

Endrődi S. 1958: Eszelények – Attelabidae. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), X, 6. Akadémiai  Kiadó, Budapest, 34 pp.

Endrődi S. 1959: Szúbogarak – Scolytidae. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), X, 9. Akadémiai  Kiadó, Budapest, 96 pp.

Endrődi S. 1960–1971: Ormányosbogarak I-V.-Curculionidae I-V. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), X, 4–8. Akadémiai  Kiadó, Budapest, 77+126+104+129+167 pp.

Endrődi S. 1961: Ormányosalkatúak – Rhynchophora. – In: Fauna Hungariae (Magyarország Állatvilága), X, 1. Akadémiai  Kiadó, Budapest, 24 pp.

Endrődi S. 1961: Bestimmungstabelle der Otiorrhynchus-Arten des Karpaten-Beckens (Coleoptera-Curculionidae). – Krajské Nacladatelství, Ostrava, 123 pp.

Endrődi S. 1979: A Börzsöny-hegység bogárfaunája, VII. Lamellicornia. – Folia historico-naturalia Musei Matraensis 5: 25–27.

Endrődi S. 1985: The Dynastinae of the World. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 800 pp.

 

Irodalom

Tesař Z. 1980: Zur Verleihung des Preises für hervorragende Leistungen in der Entomofaunistik an Dr. Sebő Endrődi. – Acta Musei Reginaehradecensis S. A. Supplementum 1980: 18–19.

Kaszab Z. 1985: Dr. Endrődi Sebő (1903–1984). – Folia entomologica hungarica 46(2): 5–16. [Teljes publikációs listával.]

Kaszab Z. & Papp, C. S. 1986: Sebő Endrődi (1903–1984). – Entomography 4: 379–397. [Teljes publikációs listával.]

Kaszab Z. & Zunino M. 1986: L’opera scarabeologica di Sebő Endrődi (1903–1984). – Memorie della Societa Entomologica Italiana, Genova 64: 45–52. [Teljes publikációs listával.]

 

Forrás

Bodó S. & Viga Gy. (szerk.) 2002: Magyar múzeumi arcképcsarnok. – Pulszky Társaság – Tarsoly Kiadó, Budapest, 984 pp.