Tetvek (Phthiraptera)

Fajszám a Földön: 3000

Fajszám Magyarországon: 370

Méret: testhosszuk 0,5–10 mm

Valamennyien madarak és emlősök (köztük az ember) szárnyatlan külső élősködői. Minden madárfajnak van legalább egy tetűfaja, de bizonyos emlőscsoportok (rovarevők, denevérek, cetek) mentesek a tetvektől. Testük hát-hasi irányban lapított. Csápjuk rövid, 3–5 ízű. Petéiket (a serkéket) a gazda szőrszálaira vagy tollaira erősítik. Lárváik háromszor vedlenek, mielőtt elérnék a kifejlett stádiumot.

A rágótetvek összetett szeme fejlett, fejük szélesebb az előtornál. Szájszerveik rágó típusúak.  A hám felső rétegével, szőrrel, tollal, bőrváladékkal táplálkoznak, de egyes fajok a kiserkenő vért is fogyasztják. Egy csoportjuk a bőrfelszínen futkározik, mások erős karmaikkal csak a szőrzetben vagy a tollazatban képesek közlekedni. A vérszívótetvek csak emlősökön élnek, fejük keskeny, összetett szemük csökevényes vagy hiányzik. Szúró-szívó típusú szájszerveiket vissza tudják húzni a fejbe.

A tetvek irritálják a gazdájukat, vérveszteséget okoznak, a szőrzet és a tollazat csökkentésével rontják a hőháztartást, és betegségek (például a ruhatetű a kiütéses tífusz) kórokozóit is terjesztik. Gazdájuk az élőhelyük és a legfőbb ellenségük is egyben: mind a gazda, mind a tetű igyekszik védekezni a másik ellen.

Fejtetű (Pediculus humanus capitis) (forrás: Wikipedia)

 

Kecskeszőrtetű (Damalinia caprae) (forrás: BugGuide)